ma voltunk a neurológusnál, meg vérvételen.

a neurológus nagyon örült, hogy Adrián löki magát hason, mondta egy hatalmas dolog és hogy nagyon jó lenne és reméli, hogy megtudjuk Adriánt tanítani járni.

de nem ígérhet semmit, mert ő sem tudja mit tudunk kihozni hisz nagyon súlyos a sérülése.
viszont az biztató, hogy ennyire érdeklődő.
ki is próbálta egy játékkal, Adrián arca fölé lógatta és jobbra-balra huzogatta Adrián meg szépen fokuszált és követte a szemével
:)
mondta is az orvos, hogy szépen követi.

vérvétel:

megint 4szer bökték, nem hiszem el miért ül oda az aki nem tud vért venni :(
érdekes módon a másik orvosnak elsőre sikerül, csak előbb jól megkínozták 3szor.
rossz volt nézni ahogy forgatta a tűt...

:(

de nagyon ügyes volt Adrián, nem csinált nagy balhét, persze sírt de utána hamar meg nyugodott.

az asszisztens mikor meglátta Adrián oda jött és mondta, hogy úgy meváltozott a tekintete, bukorltan célozta hogy sokkal értelmesebbnek látszik mint ez előtt.
bár kimondhatta volna, nem sértődünk meg, sőt örülök ha ezt látják
:)

elfelejtettem neki mondani hogy az értelmi fejlesztésen milyen ügyes volt
:)

viszont azt mondta a doki, hogy kicsi a súlya :(
10, 5kg és 82cm volt decemberben...
1, 5 évesnek többnek kell lenni

most tömjem??

a lényeg, hogy azt monta még a doki, hogy az epilepsziája az EEG alapján 80%-ban javult.

ez jó!!!