most nem tudom én vagyok e az aki túl sok mindent vár el, vagy lát bele a dolgokba vagy az egyik tornászunk nem elég elhívatott...

szóval, Adrián kb 1-1,5 hete háton fekve erősen emeli a fejét és már majdnem a vállait is sikerül meg emelni, ezt annak tudom be hogy fel akar ülni...
én úgy gondoltam hogy erősödött a nyaka hisz eddig ez nem ment így....
illetve rövid időre megül segítség nélkül ha támaszkodik a kezeire...

Én ennek iszonyatosan örültem/örülök, boldogan újságoltam ma a Dévényes tornászunknak (kettő van) hogy Adrián ezt csinálja....

erre lelombozott a tornász miszerint nem hinné hogy erősödött Adrián nyaka... talán a hasizma mert ebből úgy sem lesz felülés... hát erre nem számítottam tudom, hogy nem hasizomból ülnek fel a gyerekek, de azért nem így kellett volna le reagálni, tudom, hogy messze van hogy Adrián felüljön, de hiszek benne minden porcikámmal hogy igen is egyszer ülni fog sőt menni is fog...
tudom és ezt senki ne akarja tőlem elvenni, a hitemet legalább ne....
annyit csalódtam ez hadd maradjon meg nekünk, hisz nincs másunk csak a hitünk....

szóval minden egyes kis javulását illetve újdonsággal csinált mozdulatát dicsérjük és örülünk neki...

tudom ezt más nem érti hogy ennek miért örülök annyira hogy meg emeli a fejét, hisz nincs benne és biztos a tornász sincs benne nem érzi a fájdalmat mikor látom Adriánnal egy korút gyerekeket futni vagy épp azt a boldogságot mikor rám nevet vagy épp puszit ad...
ezt csak én érzem és értem, én az anyukája....

most jól el kalandoztam, szóval Adrián már akkor is tartja a fejét mikor fel vesszük stabilan erősen, az csak egy dolog hogy hamar el fárad...

Más:
Dominik még mindig nem kakálta ki az 5 ft-os kezdek aggódni ha ma sem jön ki holnap át megyünk a gyerek orvoshoz, lehet röntgenre küld???
Apa azt mondja hogy lehet hogy le sem nyelte...
de biztos hogy le nyelte mert köhögött, öklendezett majd ugye hányt 2szer is és nincs is meg az 5 ft-os...
:((