a kezdetek

. ki kell írnom magamból

2011-08-11 18:54

gondoltam naplót fogok írni, így kiírhatom magamból a sok fájdalmas élményt...
2010.06.17.-én megszületett második kisfiúnk Adrián.
a tesó ekkor 17 hónapos volt, véletlen csúszott be de 1 percig sem bántuk, vártuk örültünk neki.

2010.06.16.-án délelött 10 perces fájásaim lettek, (mintha tegnap lett volna úgy emlékszem rá)...
védőnőm szerint rá érek a 8 perces fájásoknál kórházba menni.
egész nap 10 percesek voltak a fájások.
hajnali 5 órakor már 5 percesek és nagyon fájtak így indultunk a párommal a kórházba.
ott megvizsgáltak teljesen zárt méhszáj, de mivel első szülésem császár volt nem engedtek haza.
volt fogadott orvosom, akit kértem hívjanak be.
de nem tették mondtam hogy akkor majd én erre azt a választ kaptam hogy szóltak már neki de műttőbe van ne hogy fel hívjam mert gond lesz...
hát mit tehettem volna megbíztam bennük.
egésznap majd megszakadtam annyira fájt de nem tágultam 1 újjnyit sem burkot sem lehetett repesszteni.
ete 7 órára össze értek a fájásaim nagyon rossz volt de még mindig teljesen zárt a méhszáj írány a műttő...
de a fogadott orvosom nélkül nem akartam menni.
nagy nehezen behívták bár huzták a szájukat..

este 20:00 -kor megszületett Adrián egy teljesen próbléma mentes terhesség után a 38. hétre 3850g és 50cm volt.
gyönyörű fekete haja volt!
9/10 apgartot kapott, alig sárgult be, nyugodt volt 3 nap után haza jöhettünk.

mikor 2 hónapos volt rutin vizsgálatra vittük koponya uh-ra és innen jön a borzalom...

találtak valamit de nem tudják mit...
ahány orvos annyi vélemény pontosabban 5!
sírtam nem tudták mi lesz egy ideggyógyásznőhöz kerültünk nem ismertem...
szerinte nincs mit tenni, kérjünk időpontot MR-re.
még az nap megtettük, de nem tudták meg mondani mikor mehetünk majd telefonálnak....
és így telte el 1 majd 2 majd három majd 5 hosszú hónap!
még mindig nincs időpont!
nem bírtam tovább nyakára jártunk az orvosnak nagy nehezen kaptunk időpontot 7! hónaposan!

addig a védőnő és gyerekdoki szerint minden rendben!

éreztem hogy nincs hisz Adrián nem tudta mozgatni a kezét, lábát folyamatosan ökölbe volt szorítva a keze. nem nyúlt a tárgyakért, nem fogott, csak feküdt...
ekkor Dévény tornára jelentkeztünk védőnőnk szerint felesleges minden ok a picivel, hát nem volt.
végtagjai extra erősen feszesek törzse nyaka nagyon gyenge hipóton...
elkezdtük a tornát első alkalommal kinyújtotta a tenyerét :) boldog voltam!
majd jelentkeztünk korai fejlesztőbe.
közbe Mr is volt súlyosan sérült a jobb agyfélteke és a bal is bár az nem olyan súlyosan.

nem tudták mi fog történt Adriánnal azt sem hogy teljes lesz e az élete...
és ez így ment 4 hónapig a neurológus bunkó volt nem törődött a gyerekkel meg sem vizsgálta... leírta..

a tornák alatt Adrián hasról hátára fordult majd hátáról oldalra.
szépen lazult a feszessége de nagy lassan elkezdett érdeklődni a játékok iránt.
próbálta megfogni őket...
11 hónapos volt mikor újra a neurológushoz mentünk kiborítóan viselkedett azt mondta nincs ideje az én gyerekemre, ruhában vizsgálta, megcsípte érez-e fájdalmat....
Adrián rá mosolygott, és gúnyosan oda szólt
-mi van Te tudsz nevetni...
na ekkor betelt a pohár orvost váltottunk.
11! hónaposan kiderült Adriánnak trombózisa volt mert nem vették ki időben..

fejlesztéseket folytatnunk kell tovább.
12 hónaposan hasról hátra és vissza forog, fejét emeli hason, próbál kitámasztani de csak rövid időre tud még.
nyúl a tárgyakért még nem tudja nagyon korrigálni a kezét, de már szájába veszi ujját szopja.
ismerősöket megismeri, nagyokat kacag, nevet mindig mosolyog kéri hogy még játszunk.
testvérét nagyon szereti :)
kanálból szépen eszik bár elég malac mindig kiveszi a kezemből a kanalat vagyis csak akarja...
pohárból is tud inni.
kúsztatásnál lábait gyönyörűen használja és a kezeit is próbálgatja...
nagyon sokat javul próbál felülni, kis segítséggel meg is ül.

holnap folytatom mert már 13 hónapos de borzalom csak ma kezdődött...
azt majd holnap részletezem